Translate

2013. november 27., szerda

Bemutatkozás

Sziasztok! A nevem Natali.
18 éves vagyok.
Egy tudós képző iskolába járok Angliába. Mikrobiológusnak készülök és minden erőmet beleadom, hogy egyszer egy nagy felfedezést tegyek. 
Már 8 éves korom óta tervezgetem, hogy megépítem életem legnagyobb felfedezését! 

Most éppen a középiskola ebédlőében vagyok, és kíváncsiságból belelapozgatok kémia könyvembe. 
Éppen elmerülnék a tananyagban amikor megszólal az a átkozott csengő.
-Most tényleg? Még tanulni sem engednek? - bosszankodtam magamban amikor elindultam a terem felé.
Amikor beléptem a tanterembe, oda sétáltam méltoságteljesen a helyemre és leültem.
- Hölgyeim és uraim! - kezdi megint a drága fizika tanárunk fülsüketítő hangon- Most mivel már önök zseninek készülnek- ez hülye...- ezért ki is osztom az érettségi tananyagot, hogy tudjanak tájékozódni a dolgokban- Mit mondjak erre? Mrs. Peterson megőrült -_- - Lehet, hogy azt hiszitek megőrültem, - ez így van - de ez már fontos dolog. - nicsak ki beszél? Hát vagy én vagyok a hülye vagy fordítva.
- De most! - Miért ilyen a hangja?! Fogok egy láncfűrészt és levágom a fejét.- Eljött az ideje, hogy szivatós dolgozatot írjunk. Rendben? - na most már tényleg megölöm!!! 
- Ne Natali tudom mire gondolsz!- mondta egy csendes lány aki mögöttem ült.
- Nem is tettem volna semmit.-mosolyogtam ártatlanul.
- Kis hölgy! Natali, segíts kiosztani a papírokat!
- Rendben Mrs. Peterson.
* Ki mentem a dolgozatlapokért, és szépen kiosztottam*
- Én tanultam- dörmögtem magamban.
- Hát rendben, önök többsége nem tanult ugye? Hát ezért olyan kérdéseket fogok feltenni amik nincsenek is benne a tankönyvben! MUHAHAHAHHAAA!
* Én megírtam sikeresen a dolgozatot, és pont miután beadtam kicsöngettek.*
Végre hazamehetek! :D

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése